Jézus, mint Isten Báránya.

Jézus, mint Isten Báránya.

Az Úr Jézus tehát azt mondta, hogy az ő vére ki fog folyni a bűnök bocsánatára.
Ezt a gondolatot néhány újszövetségi kulcskifejezés elemzésével kívánom a következendőkben majd kibontani: Jézus, mint Isten Báránya (29-szer szerepel az Újszövetégben) ill. Jézus halála, mint engesztelő áldozat, és mint váltság.

Mit jelent az Isten Báránya kifejezés?

„Másnap látá János Jézust ő hozzá menni, és monda: Ímé az Istennek ama báránya, a ki elveszi a világ bűneit!” Jn 1,29

János apostol Jézust Isten Bárányának nevezi, aki elveszi a világ bűneit! Az izraeliták számára ez a metafora teljesen egyértelmű jelentéssel bírt! Az egyiptomi fogságból való szabadulás eszközére, a páskabárányra mutatott! A Pészach ünnepét minden évben megtartották, így semmiképpen sem felejthették el, vagy érthették félre mire utal az Isten báránya kifejezés.
John Stott is a Pészach ünnepének beteljesedéseként, az új exodusként értelmezi az Isten báránya kifejezést, és hozzáteszi, hogy János evangéliuma szerint Jézus keresztre feszítésének időpontja Jeruzsálemben pontosan egybeesett a páskabárányok leölésének időpontjával.

Az 1 Kor 5,7-ben Krisztus, mint a mi húsvéti bárányunk szerepel.

„Tisztítsátok el azért a régi kovászt, hogy legyetek új tésztává, a minthogy kovász nélkül valók vagytok; mert hiszen a mi húsvéti bárányunk, a Krisztus, megáldoztatott érettünk.”

A páska ünnepének első napján feláldozták családonként a páskabárányt, vérét kiontották és egy része az oltárra került, más része pedig az áldozatot bemutató emberre lett hintve. Az oltárra azért került a vér, hogy kiengesztelje Istent, elvegye Isten haragját az áldozat bemutatójáról. Az emberre azért került a vér, hogy őt Isten számára megszentelje, megtisztítsa, különválassza egy új életben járásra felhatalmazza.
A páska ünnep további hetében kizárólag kovász nélküli kenyeret ehettek az izraeliták. Ez jelképezi azt a megszentelt életet, amit a Krisztusba, mint engesztelő áldozati Bárányba vetett hitben élő keresztények kell, hogy éljenek megtérésük után.
Másképpen megfogalmazva: Ha valaki elutasítja Krisztust, mint Isten Bárányát és ily módon nem részesül bűnbocsánatban, akkor még továbbra is Isten haragja alatt él saját bűnei hatalma alatt és nem képes szent életet élni!
A felszólítás, hogy távolítsuk el a régi kovászt, régi bűnös szokásainkkal szakítsunk radikálisan, csak azok számára működik, akik hiszik, hogy értük meghalt Krisztus, a mi húsvéti/páskabárányunk!
Akik Krisztus áldozatát elutasítják, azoknak nincs ahhoz sem erejük, hogy egy új, megszentelt, Istennek kedves életet éljenek, hiszen csupán saját emberi erőfeszítéseikre hagyatkozhatnak, ami nem hoz mást, mint erőtlen vallásosságot, a törvényeskedés valamilyen formáját. Ezért nem csodálkozhatunk azon, hogy amikor egy volt testvér előáll azzal, coming out-ol a facebookon, hogy ő egyébként gyakorló homoszexuális, akkor az Autonóm gyülekezet tagjai bőszen lájkolgatják a bejegyzést és küldözgetik a szívecskéket! Vajon miért tetszik nekik a bűnös, lázadó, tisztátalan, természetellenes magatartás nyílt felvállalása? Csak nem az a helyzet, hogy maguk is egy bűnbe visszacsúszott, azzal megalkuvó, vallásos mázzal letakart, de a hétköznapokban test szerinti életmódot élnek? De hát nem is lehet másként! A megfeszített és feltámadott Krisztusba vetett hit nélkül nem is képesek másra! Hiába beszélnek még Jézusról és használnak keresztény szavakat, kifejezéseket, ha azok valódi tartalmát, erejét már régen megtagadták! A BPA presbitereinek két videó üzenetében többször is elhangzik, hogy ők alapvetően szinte mindenben egyetértenek a főáramú protestáns megváltás értelmezéssel, csupán mást értenek a fogalmakon. Ez fából vaskarika! Itt egy másik Jézussal, egy másik evangéliummal, egy másik szellemmel van dolgunk. Vigyázat, Istennel és Igéjével nem lehet szórakozni! Istenből nem lehet gúnyt űzni, mert amit vet az embert azt is fogja aratni!

Az 1 Péter 1,19, a Jel 5,6; 7,14; 12,11 és 13,8 egyaránt úgy utal Jézusra, mint a mi bűneinkért feláldozott áldozati bárányra!

„Tudván, hogy nem veszendő holmin, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből; Hanem drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen bárányén, a Krisztusén.” 1 Pét 1,18-19

Péter apostol azt állítja, hogy a mi megváltásunk Jézus Krisztus, mint értünk feláldozott bárány vére által valósult meg.
F.B.Meyer Péter első leveléről írt kommentárjában Jézus, mint bárány halálát nem csupán a páskabárány feláldozásával köti össze. „És kétségtelen, hogy ő [Péter apostol] egyértelműen össze akarja kötni azt, aki a Golgotán szenvedett azokkal a bárányokkal, amelyeket naponta feláldoznak a templomi istentisztelet keretében reggel és este, valamint azokkal, amelyeket az évenkénti nagy Páskaünnepen ölnek le, és azokkal is amelyeknek a vére folyamatosan kifolyik a bűnért és a bűnökért való engesztelésként."

Ahol nincs többé hit a drága vérben, ott nincs megújult élet sem, hanem még mindig a bűnös, hiábavaló testi énünk dominál, és ebből soha nem nyer Isten dicsőséget, de az ilyen emberek sem nyernek üdvösséget !

A Jelenések könyve 5. fejezetének 6. versében ezt olvassuk: „És láték a királyiszék és a négy lelkes állat között és a Vének között egy Bárányt állani, mint egy megölöttet…”

A megváltás alapvető célja a bűnös, Isten ellen lázadó és emiatt Istentől elidegenedett ember kibékítése Istennel. A bűnök bocsánata nélkül az a cél nem valósulhat meg, mert Isten szent, így nincs köze a bűnhöz. A megváltás minden alapvető célja és áldása a bűnök bocsánatán alapul.
Bruce A. Ware egy analógiát használ ennek az igazságnak a megvilágítására: 'Az igazságügyi rendszerünk működését hozza fel példaként. Csakis az kerülhet börtönbe, azaz kötelékbe, akit a bíróság bűnösnek talál valamilyen bűntény elkövetésében. Ha azonban később olyan bizonyítékok kerülnek elő, amelyek a fogvatartott ártatlanságát kellően alátámasztják, akkor kisétálhat a börtönből. Vagyis szabadon bocsátásának előfeltétele bűnösségének ’megszűnése’. Ezért kell a bűnbocsánatot a megváltás alapjának tekintetnünk, amiből csupán következik a Sátán és a démonok rabságából való kiszabadulása a hívő embernek.'

Ebben a fejezetben (Jelenések 5), Jézus Krisztus, mint Bárány jelenik meg az Atya trónja mellett, mint Isten jövőre vonatkozó tervének teljhatalmú kinyilatkoztatója és lebonyolítója. Egyedül ebben a fejezetben négyszer is Báránynak nevezi őt János a Szent Szellem ihletése alatt. Az univerzum középpontjában közvetlenül az Atya Isten mellett Ő minden teremtett lény imádatának tárgya. A kilences vers meghatározó jelentőségű témám szempontjából, mert ebben explicit kimondásra kerül, hogy Jézus Istennek fizetett ki váltságdíjat, saját vérét a megváltottakért.

„És éneklének új éneket, mondván: Méltó vagy, hogy elvedd a könyvet és megnyisd annak pecséteit: mert megölettél, és megváltottál minket Istennek a te véred által, minden ágazatból és nyelvből és népből és nemzetből.”

A Szent István Társulat (SZIT) fordítása szerint: „…mert megöltek, és véreddel megváltottad (az embereket) Istennek…”

Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája: „…megölettél, és véreddel vásároltad meg őket Istennek…”

Dolgozatom alapkérdésére: Kinek fizetett Krisztus a kereszten? ez az igevers adja az egyik legtisztább választ. Jézus Krisztus az igazi áldozati páskabárány. Ahogyan az egyiptomi szabadulás éjszakáján a családonként leölt bárány helyettesítő áldozat lett az izraelitákért, úgy lett Jézus Krisztus az igazi páskabárány helyettesítő engesztelő áldozat a megváltottakért azáltal, hogy önként feláldozta önmagát Istennek, hogy vére által megmossa, igazzá tegye a választottakat Isten számára.
Leon Morris is ezt az aspektusát emeli ki a megváltásnak ebből az igeversből: "A Jelenések könyvéből is az domborodik ki, hogy a megvásárlás eredményeként Isten tulajdonaivá lettünk.”
Jézus kezében a ’fizető eszköz’ saját szent és bűntelen élete, vére volt, amivel kifizette a bűnös, Istennel szemben fellázadt emberiség minden tartozását Istennek, akivel szemben el voltak adósodva. Jézus nem Sátánnak fizetett árat, váltságdíjat az emberekért, hanem Istennek.
Az emberek Istennel, az ő parancsával szemben lázadtak fel ezért neki tartoztak jóvátétellel.
Sátán uralma alá nem azért került az ember, mert az ő jogos tulajdonává lett, hanem azért mert hallgatott az ő becsapására Isten igazságával szemben és így az ő ’követőjévé’, ’szolgájává’, ’gyermekévé’ vált.

„Felele nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek, hogy mindaz, a ki bűnt cselekszik, szolgája a bűnnek.”Jn 8,34

„A ki a bűnt cselekszi az ördögből van; mert az ördög kezdettől fogva bűnben leledzik.” 1 Jn 3,8

„Ti az ördög atyától valók vagytok, és a ti atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni.” Jn 8,44

Sátán Jézust is rá akarta venni, hogy rá hallgasson Istennel szemben és ezen keresztül őt imádja, de Jézus ezt visszautasította (Mt 4,9-10) így bűntelen maradt és szent vérével képes volt megváltani minket, bűnös embereket is.

„És mondék néki: Uram, te tudod. És monda nékem: Ezek azok, a kik jöttek a nagy nyomorúságból, és megmosták az ő ruháikat, és megfehérítették ruháikat a Bárány vérében.” Jel 7,14

„És ők legyőzték azt a Bárány véréért…” Jel 12,11a

A Bárány vére nem csupán a bűnért való fizetség, hanem e világ fejedelme feletti győzelem is egyben. Nagyon érzékletesen ecseteli ezt az igazságot John Stott: „Éppen az győzött, aki legyőzetett… Az áldozat lett a győztes, és a kereszt még ma is az a trón, ahonnan ő uralkodik a világ felett.”
Ezt a világot, ennek Istennel szemben lázadó egész rendszerét, gondolkodásmódját, ami egyre nagyobb nyomást gyakorol még az igaz keresztény emberekre is egyetlen módon, egyetlen eszközzel lehet csak legyőzni: Jézus Krisztus, az Isten Báránya drága, hibátlan és szeplőtlen vérével, amely sokakért kiontatott a bűnök bocsánatára!


„Annakokáért imádják őt a földnek minden lakosai, a kiknek neve nincs beírva az életnek könyvébe, a mely a Bárányé, a ki megöletett, e világ alapítása óta.” Jel 13,8

Jézus áldozati kereszthalála nem egy véletlenen múlt, nem Sátán akarta, hogy így alakuljon, nem ő ’srófolta fel az árat, a maga gonosz módján’, ahogy hamisan tanítja Görbitz Tamás. Szó sincs erről! Maga az Atya Isten határozta ezt el még a világ alapításakor, teljes összhangban a Fiúval és a Szent Szellemmel. Ez már régen eldöntött tény volt, mielőtt még Sátán fellázadt, vagy az ember bűnbe esett volna! Isten az ő végtelen bölcsességében és kegyelmében már akkor elkészítette a megoldást, mielőtt megtörtént volna a baj! Adózzunk hódolattal az előtt az Isten előtt, akinek útjai számunkra kifürkészhetetlenek, ugyanakkor a hívő szív számára csodálatosak és imádatra indítanak!
A Jelenések könyve 29-szer nevezi Jézust Báránynak! Ezen belül négyszer utal a bárány megölésére illetve vérére.

A Jelenések könyve Jézus halálának központi jelentőségét hangsúlyozza. Ezt a halált, mint helyettesítő, engesztelő, bűnért elvégzett áldozatot mutatja be, egyértelmű, világos, félreérthetetlen párhuzamot vonva a kivonulás éjszakáján feláldozott páskabárányok, és Isten Báránya között.

Testvérek, Jézus Krisztus választottjai! Ne engedjétek, hogy kezdeti egészséges hitetekből valaki hazug és álnok, csavaros beszédeivel kimozdítson titeket! Hiszen a kígyó is becsapta Évát a maga álnokságával! Maradjatok meg a régi, az igazi, az egyetlen üdvözítő evangélium mellett!