mert vannak ott nálad, a kik a Bálám tanítását tartják

A veszedelmesnek fordított héber szó alapjelentése: rohanni, sietni, kapkodni. Bálám rohant bele a kárhozatba, meggondolatlanul sietett a rossz irányba, Jézus (mint az Úr angyala) pedig feltartóztatta háromszor is, mert meg akarta menteni őt ! Isten pontosan látta Bálám mögöttes szándékát, és figyelmeztetni akarta. Azt akarta, hogy szembenézzen saját fösvény, anyagias hozzáállásával mielőtt ez az Izraellel, Isten népével, és magával Istennel való szembefordulásra késztetné, aminek a vége halál és kárhozat.

 

Bálám próféta vagy látó volt egy pogány környezetben. A Mári agyagtáblák tanúskodnak róla, hogy Pethor környékén, az Eufrátesz mellett valóságos kultusza volt a jövendőmondásnak. Vegyes volt szellemileg ez az ember. Isten hangját is hallotta, ugyanakkor Istentől kapott ajándékát alantas, testi, földi célok érdekében, megélhetésre aknázta ki. Isten azonban irgalommal tekintett rá és azt akarta, hogy szellemileg növekedjen, magasabb rendű kijelentéshez jusson és üdvözüljön.

Ezért engedte meg, hogy elmenjen Bálák hívására és meglássa Izraelt, majd áldást mondjon ki rá. Végül Bálám Midián népéhez csatlakozott és velük együtt is pusztult el.

Isten terve viszont valószínűleg az volt, hogy Izrael népéhez csatlakozzon, és velük együtt részesüljön valódi szellemi és anyagi áldásban is. Izraelben ugyanis Isten sokkal magasabb rendű kijelentést adott önmagáról, mint amire Bálám addig eljutott!

Bálám azonban megmakacsolta a szívét és nagy anyagi jutalom reményében szellemi érzékenységét, tapasztalatát Izrael megrontására használta fel. Ezért ő maga is meghalt, amikor a Józs 13,22 szerint Izrael kiirtotta a midianitákat, akik közé Bálám beköltözött. A moábiták és a midianiták úgy tűnik egyfajta szövetségben élhettek, közvetlenül egymás mellet, egy földrajzi területen.

Pál egy helyen azt mondja: erről nincs kijelentésem az Úrtól, tanácsot azonban adhatok… (1 Kor 7,25). Pál szeretetből jó és építő tanácsot adott a párkapcsolatok, a szexualitás, a házasság területén az 1 Kor 7 fejezetében, amivel építette és erősítette a korintusi keresztényeket, főleg a fiatalokat. Bálám viszont ennek éppen az ellenkezőjét tette.

A Jel 2,14-ben ezt olvassuk Bálámról: „De van valami kevés panaszom ellened, mert vannak ott nálad, a kik a Bálám tanítását tartják, a ki Bálákot tanította, hogy vessen botránykövet az Izráel fiai elé, hogy egyenek a bálványáldozatokból, és paráználkodjanak.”

Bálám közvetlenül nem tudott Izrael ellen beszélni vagy prófétálni, nem volt ilyen kijelentése, viszont tanácsot adott később azzal kapcsolatban, hogyan lehetne szellemileg megtorpedózni és így meggyengíteni Izraelt.
’Ha rá tudjátok venni a fiatalokat Izráelben, hogy testi/parázna vágyaik kielégítésének érdekében hamis isteneket tiszteljenek, akkor szembe tudjátok fordítani őket az igaz Istennel, Izráel Istenével és ezzel közvetve bukásukat, halálukat okozhatjátok.’

Bálám miután több ízben is megáldotta Izráelt a Szent Szellem ihletésére, anyagi ellenszolgáltatás nélkül tért haza szülőföldjére. Később azonban meggondolta magát és visszatért korábbi megbízóihoz a midianitákhoz, odaköltözött hozzájuk és veszedelmes szellemi tanácsokkal látta el őket. Ezek a tanácsok sajnos elég jól működtek is, és sokan meghaltak emiatt az izraeli fiatal férfiak közül!

Egy ideig élvezte is a megszerzett anyagi javakat Bálám a midianiták között, viszont később őt is kiirtották az izraeliták a midianitákkal együtt.

Milyen tanulságokat vonhatunk le ebből a mostani időre nézve?

Még akkor is letérhetünk Isten útjáról, Jézus követésének útjáról, ha eddig azon jártunk.

Viszont Isten mindent megtesz annak érdekében, hogy minket az eltévelyedéstől és a kárhozattól megmentsen.

Kire fogunk hallgatni?

Eladjuk magunkat a mai Magyarországon politikai, anyagi előnyökért?

Hagyni fogjuk, hogy felbéreljen a ’keresztény’ kormány és megromoljunk szellemileg, erkölcsileg?

Krisztusra hivatkozva saját testi, földi vágyaink kielégítését fogjuk követni?

A Szent Szellem ajándékait anyagi előnyökért, egyházi pozíciókért, hatalomért megrontjuk és hamis prófétákként csak azt mondjuk, amit a hatalom, az emberek hallani akarnak?

Vagy vállaljuk akár a számkivetett, magányos prófétai szerepet is, és készek vagyunk a megfeszített Krisztust követni és prédikálni az árral szemben úszva ?

Mikeás próféta így cselekedett.

1 Királyok 22,13-14

„A követ pedig, a ki elment volt, hogy elhívja Mikeást, szóla néki, mondván: Ímé a próféták egyenlő akarattal jót jövendölnek a királynak: szólj, kérlek, te is úgy, mint azok közül egy, és jövendölj jót. Mikeás pedig monda: Él az Úr, hogy csak azt fogom mondani, a mit az Úr mondánd nékem.”

Ámós is arról beszél a könyvében (7. fejezet), hogy ő nincs a hivatalos hatalom által elismert és támogatott próféták között, és nem részesül anyagi támogatásban tőlük, hanem: „És felele Ámós, és mondá Amáziásnak: Nem vagyok próféta, sem prófétának fia; barom-pásztor vagyok és vad fügét szedek;”

Csendesen munkálkodva a maga kenyerét ette, ahogy arra Pál apostol is figyelmeztet: „Az ilyeneknek azonban rendeljük és kérjük őket a mi Urunk Jézus Krisztusra, hogy csendesen munkálkodva, a magok kenyerét egyék.” 2 Thessz. 3,12

Amikor egy keresztény ember megtanulja a szerény életvitelt és megfeszíti saját testi vágyait, akkor már nem ’megfogható’, nem manipulálható anyagiakkal, testi élevezetekkel, pozícióval, hírnévvel, ahogy az Úr Jézus maga is példát adott.

„Megalázta magát és engedelmeskedett mindhalálig…ezért az Atya felmagasztalta őt…” ahogy arról a Filippiekhez írt levél 2 fejezetében olvashatunk.